Mesetudatos életmód

A kisgyermekek játéktevékenységei telis tele vannak mesei elemekkel. Ez nem véletlen, hiszen ebben az életkorban egyszerre vannak jelen az őket körülvevő világban és a bennük élő fantázia világában, amit a különböző játékaik során folyamatosan „kiadnak” magukból. Ezért is nagyon fontos odafigyelnünk arra, hogy milyen történetekkel „kínáljuk” meg őket. A legkisebbek a saját mindennapjaik történéseit hallgatják a legszívesebben, hiszen az abban lévő tárgyi- és személyi környezetet ismerik, ez jelent nekik biztonságot. Az óvodába lépés küszöbén az állatokról szóló történetek válnak izgalmassá, amit a tündérmesék fantáziadús világa követ. Az iskoláskor közeledtével pedig a már evilági színtéren játszódó novellamesék veszik át a hatalmat, amelyekben a hős a saját erőfeszítései által éri el a célját és többé nincs szükség csodálatos segítőkre, varázslatos tárgyakra és szavakra.

A mesélés másik nagyon fontos eleme az együttlét, az egymásra figyelés. Amikor mesélünk, csak és kizárólag a gyermekünkre figyelünk, aki mérhetetlen hálával és odafigyeléssel köszöni ezt meg nekünk. A rendszeresen megélt közös játék- és meseélményt semmi sem helyettesítheti. Ha a gyermek kizárólag tévémeséken és mese DVD-ken keresztül „töltekezik”, és nem tudja feltenni a képek és szövegek gyors egymásutánjából összeállt világgal kapcsolatos kérdéseit, feszültséggel telivé válik. A sok feszültség szorongássá, majd félelemmé alakulhat át, nem beszélve az egyedül hagyatottság érzéséről. Fontos, hogy amennyiben mesehelyettesítőként a televíziót hívjuk segítségül, mi is jelen legyünk gyermekünk mellett, ismerjük meg azt a világot, amit a képernyőn keresztül befogad. A különféle meséket nézve bátran kérdezzünk, hogy mi tetszett neki legjobban az adott történetben, mire emlékszik, volt-e félelmetes tárgy, személy vagy hang benne. Természetesen ez nem helyettesíti a fejből vagy könyvből mesélt történeteket, de számos olyan kérdésre adhat választ egy gyermeknek, ami számára fontos lehet. Közben ráadásul közvetett módon alakul a kritikai érzéke és a szókincse is. Sajnos a legtöbb mai gyermek több Disney-szereplőt tud felsorolni, mint amennyi gyümölcsfajtát. Ha tudatosan és felelősségteljesen figyelünk a mesék megválasztására és gyermekeink a magyar népmesék mellett más népek mesekincsét is megismerik, olyan tudás birtokához juthatnak, ami egész életük során segíti őket szűkebb- és tágabb környezetük megismerésében.

Kerekes Valéria
meséléskutató, egyetemi oktató, a Mesét Másként blog témafelelőse, a GE! Program TE MESÉD!® című nyári táborának szakmai védnöke.

A cikk a 2011-es Gondolkodj Egészségesen! Kiadványban jelent meg.

Tags: mese