május 16th, 2011 | by Szekeres Adrien
Két éve nyáron derült ki, hogy a szomszédunkban lakó kisfiú, aki a lányok jó barátja, cukorbeteg. Ráadásul 1-es típusú, így egyik napról a másikra mindennapos lett náluk a vércukor mérés és az inzulin adagolás
május 9th, 2011 | by Szekeres Adrien
Pár hete tudatosult bennem, hogy van egy nagyon rossz szokásom (nyilván több is, de ez egy új felismerés számomra), még pedig az, hogy arra a kérdésre, hogy "Anya, segíthetek valamit?" valahogy ösztönösen mindig azt válaszolom, hogy „nem”
május 2nd, 2011 | by Szekeres Adrien
Amikor először kitaláltam, hogy gyerekzsúrt rendezek a lányoknak, bevallom, gyermekeim apja nem volt túl lelkes. Gondolom, lelki szemei előtt már látta romokban a lakást és zúgott a feje az elképzelt gyerekzsivalytól
április 26th, 2011 | by Szekeres Adrien
Mi leszel, ha nagy leszel? Kezdtem már vagy két éve kérdezgetni a lányokat. Először fogalmuk sem volt arról, hogy mit lehet erre válaszolni, ezért először arról kezdtünk beszélgetni, hogy mi az, hogy foglalkozás és hogy miért kell az embernek dolgoznia
április 18th, 2011 | by Szekeres Adrien
Ha tavasz, akkor nagytakarítás, lomtalanítás, szortírozás. Legalábbis mi évente egyszer, ilyenkor teszünk nagy rendet magunk körül az otthonunkban. Szívem szerint azt csinálnám (ha lenne időm), hogy kétévente kiköltöznék és csak annyit és azt vinném vissza a lakásba, ami igazán fontos.
