Nők Lapja: Márti az elhízás ellen küzd

Sajnos. Mélyen a tudatunk alá nyomkodjuk őket, hogy ne is kísérthessenek. És élünk. Sokszor teljesen értelmetlen dolgokba ölve időt, energiát… Egyszer azonban mégiscsak szembejönnek velünk.
Bácskai Mártával is ez történt. Akkor vett egy nagy levegőt, otthagyta a multik világát és valóra váltotta gyerekkori álmát.

Egy bevásárlóközpontban találkozunk. Nagy a nyüzsgés, mégis messziről kiszúrom. Kecses, sugárzó jelenség. Úgy érzem, mintha a hullámzó embertömeg fölött lebegne. Talán a mosolya az oka… De nem, inkább a tekintete! Olyan tiszta, nyílt, hogy zavarba ejt. Önkéntelenül elhagyja a számat:
–    Hogy ragyog a szemed! És milyen karcsú vagy!
–    Köszönöm! Most már én is kezdem látni…
Meglepődöm.
– Hogyhogy?
– Nekem sokáig mást mutatott a tükör… Majd elmagyarázom, de előbb nézd  meg a filmünket!
Azzal előkapja a laptopját! A képernyőn sok óvodáskorú gyerek hancúrozik a margitszigeti Nagyréten. Az egyik kockán bohócokkal kacagnak, a másikon Halász Judittal énekelnek, a harmadikon Kovács Lázárral főznek.
–    Mindez a Gondolkodj Egészségesen! Program családi hétvégéjén történt, tavaly szeptemberben – magyarázza lelkesen. – Több mint húszezren jöttek el. Az alapítványunk évente oszt Egészségzsákot az óvodákban, szervez „egészség-napokat” a szülőknek, nagyszülőknek és  a gyerekeknek. Szeretnénk, ha mindenkihez eljutnának a gondolataink az egészséges életmódról, a környezetvédelemről, és egymás elfogadásáról. Talán az utóbbi a legfontosabb. Ez hiányzott a legjobban egész gyermekkoromban…

Engem is szeressetek!
Mióta az eszét tudja, duci kislány volt. Inkább úgy fogalmaz, kövérkés. Amikor beiskolázás előtt megmérték a súlyát, negyven kilót nyomott, míg a többi gyerek legfeljebb húszat. Az óvodában csúfolták. Ő meg egyre többet és többet evett. Márta volt a soha vissza nem beszélő, a megfelelni vágyó, óvó nénik kedvence. De hiszen csak örömet akart szerezni! Ma már tudja, hogy ez nem megy. Mindenkinek soha nem felelhetünk meg…
És a szülei? Ők így is szépnek látták, aranyos, ragyogó szemű kislánynak. Csak ő tudta, hogy a lelke legmélyén ez a kislány nagyon, de nagyon szomorú!
Aztán történt valami, ami gyökeresen megváltoztatta az életét. A család az első iskolaév végén kiköltözött Strasbourgba. Édesapja meghívást kapott az egyetemre, öt évig magyar nyelvet és országismeretet oktatott. Édesanyja ezalatt kizárólag Mártinak és öccsének szentelte magát. Franciaország gyönyörű! Sok fényes kirakat, ezernyi játék, csinos gyerekruhák. Csak sajnos rá, Mártira, egyik sem illett. Szégyellte magát az elárusítónők előtt, inkább otthon nézegette a katalógusokat. Megakadt a szeme egy rózsaszín pettyes bikinin. Bárcsak ő is ilyet viselhetne! Akkor tört ki először. Elpanaszolta az édesanyjának, hogy a francia gyerekek piszkafák, ő meg egy “kiselefánt”. És hogy le szeretne végre fogyni! Az anyuka megdöbbent az elkeseredésén, és azonnal elvitte egy hozzáértő orvoshoz. A doktor teljes körű kivizsgálást rendelt el, amelynek során kiderült, hogy Mártinak se hormonális, se pedig szervi baja nincs, egyszerűen csak sokat eszik. Életmódváltásra van szüksége.

Mit tehet a szülő?
–    Példát mutat a mozgásra.
–    Egészséges táplálékokat – gyümölcsöt, zöldséget, halat, rostban gazdag kenyeret -tesz az asztalra.
–    Reggeli nélkül nem indulnak óvodába, iskolába.
–    Nem engedi napi egy óránál többet tévézni, számítógépezni.
–    Gondoskodik róla, hogy legalább heti háromszor sportoljon a gyereke.
–    Hétvégén kirándulást, mozgásban gazdag programokat szervez a családnak.
–    Vacsora után nem ad gyermeke kezébe édességet vagy sós rágcsálnivalót!

„Le szeretnék fogyni!”
Száznyolcvan fokos fordulatot vett az életem – emlékszik vissza Márti. – Diétába fogtam, mindenből csak egy keveset ettem, és nem repetázhattam. Anyukám megtanult a kedvemért franciásan főzni, rántás nélkül, sok friss zöldséggel, hallal, natúr húsokkal. Csak ásványvizet ittam, mint a francia gyerekek. Titokban lestem a társaimat, hogy csinálják, hogy olyan vékonyak. Teljesen másképp táplálkoztak, mint a magyarok. Édesség helyett gyümölcs, szinte semmi pékáru, és a hal mellé soha nem rizs vagy krumpli, hanem zöldség, saláta. Nehezen, sok lemondással, de rendkívüli fegyelmezetten betartottam a szabályokat. És győztem! Emlékszem ara a napra, amikor megkaptam a rózsaszín, fehérpettyes bikinit.
Hogy a siker garantált legyen, Mártit édesapja beíratta egy sportklubba, úszni. Tizenkét évesen már egy csupa izom, nyúlánk kamasz állt a mérlegen. Az hihetnénk, ezzel egyszer
És mindenkorra véget is ért a rémálom. Csakhogy a test változásait a lélek időnként nem képes követni. Márti továbbra is a kövérség rémképével küzdött. Később a helyi gimnáziumban jelentkezett nyelvi tagozatra. De nem tudott örülni semminek, pedig a híres drámai tagozatot az ő nagypapája alapította! Rájött, hogy nem a sulival, van a baj, hanem saját magával. Ő nem érezte jól magát a bőrében. És megint enni kezdett. Öt kilő fel, három le. Az ördögi körből képtelen volt kiszállni. Bezárkózott, mint annak idején.
Ma már túl vagyok számos önismereti tréningen. Bár nagyon szerettek a szüleim, én mégsem mertem elhinni, hogy szerethető ember vagyok. Hiába mondták, hogy csinos, hogy karcsú vagyok, belenéztem a tükörbe, és az ellenkezőjét láttam. De hát mindenki mégsem hazudhat! Erre döbbentem rá öt-hat évvel ezelőtt.

Tenni akarok az Emberekért!
Közbe magyar és francia közgazdász diplomát szerzett a Külkereskedelmi Főiskolán, majd külföldön dolgozott. Napi tizenhárom órában végezte a munkáját, csak hogy ne kelljen egyedül maradnia. De be kellett látnia: ettől sem érzi magát jobban. Az áttörést a huszonötödik születésnapja hozta meg.
–    Visszarepültem Budapestre, mert egyre inkább éreztem, haza kell találnom. Hiába voltam sikeres, nem voltam boldog. Beszélgettem a családommal, és a nagybátyám mondott valami fontosat: „Márti, ez az ország megér annyit, hogy kipróbáld benne magad!” Igaza volt. Ráébredtem, hogy a multik világa nem az én világom. Még élénken él bennem, miről is álmodoztam kislányként: „Ha majd felnövök, segíteni fogok a gyerekeknek, hogy jobban érezhessék magukat a bőrükben, mint ahogy én éreztem!” És elkezdtem dolgozni ezen az egészségnevelő programon. A kiadványunk ma már ott van szinte minden óvodáskorú gyerek szüleinél. Remélem, előbb-utóbb akkreditált nevelési program válik belőle. Akkor talán elmondhatom magamról: egy picit én is tettem azért, hogy a gyermekeink egy szebb világban nőhessenek fel!

/Koronczay Lilla/

Tudta-e, hogy
–    Magyarországon a túlsúlyos és kövér gyerekek száma tíz éven belül megduplázódott, arányuk jelenleg 18%?
–    A túlsúlyos gyerekek 30-80%-a túlsúlyos felnőtt lesz?
–    A kövérség okai között elsősorban a helytelen étkezési szokások és a mozgásszegény életmód szerepelnek, a legritkább a hormonbetegség?
–    Az étkezési szokások kisgyermek korban alakulnak ki, és később már nagyon nehéz változtatni rajtuk?
–    A túlsúlyos gyermekeket a társaik általában kiközösítik, és a kicsik ezáltal súlyos lelki sérüléseket szenvednek?
–    A gyermekkorban kialakult kövérség felnőttkorban növeli a súlyos betegségek kialakulásának valószínűségét (például magas vérnyomás, cukorbetegség, zsíranyagcsere-zavarok, szív és érrendszeri betegségek)?
–    Egy elhízott 20 éves férfi 13 évvel rövidebb életre számíthat?

Forrás: Nők Lapja magazin, 42. szám – 2008. október 15.