Az öltözködésnek nagyon sokrétű jelentősége van egy kisgyerek életében: védenie kell az egészségét, kifejeznie bimbózó egyéniségét és elősegíteni (vagy legalábbis nem gátolni) a szocializációt, a közösségbe való beilleszkedést. A ruházkodás ugyanakkor mindig neuralgikus pont a szülő és a gyermek kapcsolatában, sokszor már kisgyermekkorban is: ami a szülőnek praktikus, az a gyerek szerint kényelmetlen, ami a gyereknek tetszik, az a szülőnek nem, ami a szülő szerint megfelel az évszaknak, azt a gyermek nem szívesen veszi fel.
A Gondolkodj Egészségesen! Program - nevéhez méltóan - ebben a kérdésben is az egészség pártján áll, a „lelki egészséget” is beleértve!
Fontos, hogy a gyermek úgy érezze, már ő is beleszólhat abba, hogy mit vegyen fel. Sőt, abba is, hogy milyen ruhadarabot vásárolnak neki, vagyis miből válogathat, amikor öltözködik. A szülő (nem könnyű) feladata ugyanakkor abban áll, hogy ezeket a szempontokat összhangba hozza mindazzal, ami az ő felelőssége: hogy a ruha védje a kicsi egészségét, ne legyen „balesetveszélyes”, és természetesen olyan, ami a családi költségvetésbe is belefér. A divat ugyanakkor ne legyen szempont egy óvodás korú gyermek öltöztetésében, legfeljebb annyira, hogy a gyermeket véletlenül se csúfolják társai feltűnően ízléstelen vagy elhasznált öltözéke miatt.
A lényeg azonban az, hogy a szülő megértse: az öltözködés, a külső már ebben a korban is fontos a gyermek lelkivilága szempontjából. Ha tehát azt szeretné, hogy a gyermek jól érezze magát a „bőrében”, akkor azt csak nagy türelemmel és kompromisszumok keresésével lehet elérni, egyoldalú döntéssel semmiképpen sem.
