Szekeres Adrien blogja
Nagyon nehéz dolga van az idén a Jézuskának! Nálunk ugyanis ő hozza az ajándékot és a fát is ő díszíti. Minden évben lerajzolják a lányok - vagy rajzoltatják velem-, hogy mit szeretnének, az üzenetet pedig az angyalok viszik el...
Végre új színekbe öltözött az otthonunk :) Ez is hozzá tartozik az Adventi készülődéshez. Elő kerültek a piros párnák, gyertyák, kiegészítők, van mikulás virág piros cserépben és karácsonyfa díszek lógnak a függönykarnisról gyönyörű selyem szalagokon.
Vasárnap reggel a következő cetlit találtam a csukott konyhaajtóra ragasztva: BEJÖNI TILOS. Odabent a két lányunk reggelit készített, terített és teát főzött. Amíg el nem készültek, fegyelmezetten várakoztunk a nappaliban Gáborral.
Nem nézünk tévét hét éve, a lányaim mégsem maradnak ki a mesefilmek világából. Természetesen irányítottan és kontrollálva, hogy mi kerül a szemük elé. Bár nem szeretem ezt az időtöltést, vannak olyan filmek, amiket úgy gondolom érdemes látniuk.
Amikor Jázmin megszületett – mint sok anyuka – én sem tudtam elképzelni, hogy lehet annál jobban bárkit szeretni a világon, mint ahogyan én őt szerettem. Persze csak addig éreztem így, amíg meg nem született Emília. Fontosnak tartottam, hogy Jázmin...
Környezettudatosan élni. Sokszor halljuk ezt az utóbbi években, talán lerágott csontnak is tűnik, de vajon hány rossz szokásunk van, amiket elhagyva, sokat tehetnénk a környezetünkért? Biztos vagyok abban, hogy sok.
Ha a gyerekek játszanak - főleg, ha a szabadban -, óhatatlan, hogy koszosak lesznek. Nincs is ezzel baj, sőt! Szerintem egy kisgyereknek 2-3 évesen nem azzal kell foglalkoznia a játszótéren, hogy tiszta maradjon a ruhája.
Alig tettük be a lábunkat az oviba, iskolába, máris „betegszabira” mentem a lányok miatt. Programok, megbeszélések, próbák, interjúk, fotózások átszervezve, mert a fő tevékenységem ilyenkor a betegápolás, ami – valljuk be – rettenetesen leszívja az ember energiáját. Mivel nem...
Kedvenc évszakom az ősz. Nem csak azért, mert imádom a színeit, a picit csípős reggelekkel és a meleg teával együtt, hanem azért is, mert végre lehet öltözködni. Na, jó, tudom ez most nagyon “csajos” volt, mégis így van. Nyáron,...
Most, hogy az iskolában és az oviban is a nyári élményeiket rajzolják, festik, írják és mesélik a gyerekek, gondoltam felelevenítek néhányat én is, úgyis megígértem valamikor júniusban. Sok érdekes dolog történt és amikor a lányokat faggattam, hogy mi volt...
„Anya, de mért' vagy ilyen?” - kérdezett vissza Jázmin, amikor először érdeklődtem egy játékbolt kirakata előtt álldogálva, hogy hozott-e magával zsebpénzt.
Nyaralás előtt mindig kicsit izgulok, hogy minden rendben legyen. Az időjárás, a szállás, az utazás, hogy senki ne legyen beteg és persze, hogy semmi ne maradjon otthon. Rutinosnak számítunk már, mint gyerekekkel nyaralók és tudjuk, hogy nagyjából mi kell...
Azt hiszem, nagyon nehéz egy családban mindenkit azonos - vagy hasonló - nevelési elvekre hangolni. Gondolok itt a nagyszülőkre, nagynénikre, de akár az anyukára és apukára is. Fontos, hogy a legfontosabb kérdésekben egyetértsünk, ugyanazt a szemléletet kövessük.
Gáborral nagyon hasonlóak a nevelési elveink, soha nem volt vitánk emiatt. Nincs beosztva köztünk, hogy ki mikor van a gyerekekkel, csak valahogy úgy alakult, hogy a fürdetés és a meseolvasás az én feladatom. És néha egy örökkévalóságnak tűnik, míg...
Egyik délután semmi zaj nem szűrődött ki a lányok szobájából, gondoltam, benézek, hogy mi
folyik ott a nagy csendben.
Jázminnak több félős korszaka volt, azt hittem, hogy ez már nálunk nem jön többé elő. De mégis előjött. (És ma együtt írjuk ezt a blogot, mert itt ül mellettem, olvas és magyaráz.) Szóval, fel kellett szúrni a fülét tavasszal,...
Nyáron, amikor hosszabb autóútra indulunk a lányokkal, tudjuk, hogy előbb-utóbb elunják az ücsörgést. Ezért ki kell találnunk nekik minden féle foglalatosságot. Akkor éreztük először a probléma súlyát, amikor egyszer Emi Budapesttől Egerig az Érik a szőlő-t énekelte, és sehogyan...
Amikor kislány voltam, rendszeresen írtam naplót. Gimnáziumi éveim végéig tartott ez a szenvedélyem, ami még az általános iskolában, a nyári emlékek lejegyzésével kezdődött.
Bár művész házaspár vagyunk, a családunkban megvannak a hagyományos női és férfi szerepek. Így általában én varrom meg a gyerekek elszakadt kis ruháit, Gábor pedig mindent megjavít, szerel, ha kell asztalt készít vagy füvet nyír. Egyébként a lányok azt...
Itt a nyár, vége az iskolának és jöhet a jól megérdemelt pihenés. Hogy hova utazzunk a lányokkal, minden évben fontos kérdés. Amikor picik voltak, igazából csak egy kis levegőváltozásra vágytunk, és nem is választottunk távoli úti célt.
Pár hete kiderült, hogy Jázminnak tejfehérje allergiája van. Most nem arról fogok írni, hogy mit jelent ez a mindennapokban, inkább az a folyamat rejt sok tanulságot, ahogyan erre rájöttünk.
Tavasszal, amikor megjelenik a bodzavirág és csodás illatával csábítani kezd, rendszerint nem tudunk ellenállni, és elindulunk a lányokkal bodzát szedni.
Múlt pénteken Jázmin teljesen letörten, magába roskadva jött haza az iskolából. Az autóban azt mondta, majd otthon elárulja, mi bántja, de el sem tudtuk képzelni mi történhetett. Mivel magától nem nyílt meg, barkóbázni kezdtem.
Különös izgalommal érkeztem az ovis anyák napjára, hiszen egy egész délelőttre hívtak minket, anyukákat az óvónénik és a gyerekek. Nem „csupán” műsorral készültek, hanem sokkal többel. Azzal, hogy megmutatják ottani életüket, szokásaikat, játékaikat és egy kis időre mi is...
Amikor gyerekek voltunk, sokat nyaraltunk a nagymamáméknál vidéken. Jó levegőn, virágok, zöldségek, gyümölcsfák között, háziállatokkal körülvéve. Rengeteg szép emlékem van, amihez hasonlót kívántam mindig a lányaimnak is. Arról nem beszélve, hogy a csacsit, vagy a kakast egész más...
Két éve nyáron derült ki, hogy a szomszédunkban lakó kisfiú, aki a lányok jó barátja, cukorbeteg. Ráadásul 1-es típusú, így egyik napról a másikra mindennapos lett náluk a vércukor mérés és az inzulin adagolás.
Pár hete tudatosult bennem, hogy van egy nagyon rossz szokásom (nyilván több is, de ez egy új felismerés számomra), még pedig az, hogy arra a kérdésre, hogy "Anya, segíthetek valamit?" valahogy ösztönösen mindig azt válaszolom, hogy „nem”.
Amikor először kitaláltam, hogy gyerekzsúrt rendezek a lányoknak, bevallom, gyermekeim apja nem volt túl lelkes. Gondolom, lelki szemei előtt már látta romokban a lakást és zúgott a feje az elképzelt gyerekzsivalytól.
Mi leszel, ha nagy leszel? Kezdtem már vagy két éve kérdezgetni a lányokat.
Először fogalmuk sem volt arról, hogy mit lehet erre válaszolni, ezért először arról kezdtünk beszélgetni, hogy mi az, hogy foglalkozás és hogy miért kell az embernek dolgoznia.
Ha tavasz, akkor nagytakarítás, lomtalanítás, szortírozás. Legalábbis mi évente egyszer, ilyenkor teszünk nagy rendet magunk körül az otthonunkban. Szívem szerint azt csinálnám (ha lenne időm), hogy kétévente kiköltöznék és csak annyit és azt vinném vissza a lakásba, ami igazán...
Azt hiszem teljesen normális, hogy ha szóba kerülnek a gyerekeim valahol, rendszerint mindenkiben felmerül a kérdés, vajon muzikálisak-e. A válaszom pedig mindig az, hogy igen, mert ez az igazság.
A mi családunkban az a szokás, hogy ha kedd, ha szerda, mindig a napján ünnepeljük a születésnapokat és a névnapokat. Igyekszünk mindent úgy elrendezni, hogy az a nap tényleg más legyen, mint a többi. Ilyenkor tavasszal van mindkét kislányunk...
Hogyan válasszunk iskolát? Ez egy évvel ezelőtt számomra az egyik legnehezebb kérdés volt. Próbáltam sok szülővel beszélgetni, akinek már iskolás gyereke van, elmentem számtalan bemutató órára, nyílt napra, bújtam az internetet, böngésztem a szakértői véleményeket, mégis teljesen tanácstalan voltam,...
Nem vagyok élsportoló, sem amatőr sportoló. Ha le kellene írnom a sporttal való kapcsolatomat, talán azt mondhatnám, "idénysportoló" lettem az utóbbi években. Amíg nem voltak gyermekeim, lelkesen próbálgattam a különböző alakformáló tornákat és csak nyaranta lógtam el az edzéseket.
Ugyanolyan hideg téli délután volt, mint bármelyik nap februárban. Az iskolakapun befelé ballagó szülők, kifelé szaladó diákok. Ugyanúgy cipeltem Jázmin táskáját, mint mindig, ő pedig ide-oda futkosva, szökdécselve, - talán picit szótlanabbul, mint máskor - tartott velem hazafelé.
Akinek óvodás korú gyermeke van, bizonyára sokszor találkozik azzal a problémával, hogy a kicsik bizony elég sűrűn betegeskednek, főleg az első két évben. Ráadásul amikor belekerülnek egy ilyen rossz szériába, bizony van, hogy hetekig nem tudnak belőle kilábalni. Majd...
Miért tud olyan kedves lenni egy bébiételes kis üvegből készült lámpás, vagy egy papírvirág a polcon a tésztanyaklánc mellett, hogy képes vagyok évek óta szorgalmasan törölgetni róluk a port? Talán, mert valahányszor rájuk nézek, mosolyt csalnak az arcomra és...
Ha kimondom azt a szót, hogy farsang, először az jut eszembe, hogy egyszer kislányként, háremhölgynek öltözve tündökölhettem pár órán át az iskolában. Aztán az, hogy a barátainkkal milyen jó kis beöltözős farsangi bulikat tartottunk - rendszeresen nálunk. A harmadik,...
Én a mai napig nem felejtem el, amikor életemben először sírtam egy filmen. “A bajnok" - ez volt a címe és anyukámmal néztük együtt otthon a tv-ben. Emlékszem, hogy ültem a szőnyegen és sokáig próbáltam visszatartani az érzéseimet -...
Nehéz pálya ez az anyaság. Nekünk anyukáknak annyi mindenhez kell értenünk. Tudnunk kell, mit egyen a gyerek, mit játsszon a gyerek, milyen gyógyszert kell beadni, ha fáj a torka. Kell, hogy legyen egy kis pedagógus vénánk és nem baj,...
Amikor kismama voltam, mindkét lány nevét jó előre kigondoltuk a férjemmel. Volt pár fontos szempont. Például, lehessen becézni, szép legyen a csengése, fontos volt a jelentése is. Ezen kívül a “Kiss” vezeték név mellé szerettünk volna valami picit különleges,...
Ez az egy, amit szeretek a télben: hogy esik a hó. Na, nem amiatt, mert havat kell söpörni a ház előtt, hanem mert egyrészt csodálatos, ahogy fehérre festi a tájat, másrészt ki lehet menni szánkózni a lányokkal. Persze kicsit...
Én nem tudom más hogy van ezzel, de nálunk eleinte a reggeli készülődés komoly kihívást jelentett. Egy egész örökkévalóságnak tűnt, mire mindkét gyerek felöltözött, reggelizett, fogat mosott, fésülködött és végre el tudtunk indulni az óvodába.
A barátainkkal szívesen összejövünk egy-egy társasjáték partira. Évekkel ezelőtt mi is az Activityvel kezdtük és azóta számtalanszor merültünk bele az akár hajnalig tartó elmés, vicces játékokba.
Hiszem azt, hogy semmit nem ér a gyerekek nevelésénél a puszta szó, ha azt a tettek nem erősítik, vagy bizonyítják. Az étkezéssel sok szülőnek gondja van...
Jázmin lányomnak félelmetes memóriája van – pontosan emlékszik mindenre – mit, kitől és mikor kapott.
Vagy, hogy ha főzök valamit – mondjuk, amit már régen nem főztem -, akkor simán megmondja, hogy mikor ettünk ilyet utoljára, vagy például hogy ki...
A karácsonyi készülődés nálunk már októberben elkezdődik. Ilyenkor decemberben alig van pár szabad napom a koncertek miatt, folyamatosan úton vagyok, vagy a színpadon.
Lassan 6 éve, hogy száműztük az életünkből a televíziót. Nem mondom, hogy nem volt furcsa –körülbelül 2 hétig - de az hogy nincs, ma már teljesen természetes dolog az egész család számára.
Néha úgy gondolom, talán ez a hosszú házasság...
Két kislányom között majdnem hajszál pontosan két év a korkülönbség, és alkatilag is nagyon hasonlóak. (Kivétel a lábuk, mert Eminek egy számmal kisebb csak a lába, mint a Jázminé.)




