Papírszínház: Egy varázslatos doboz

Egy fa keret az asztalra helyezve. Vajon mit rejthet ez a varázslatos doboz? Rejtély. Egyik ajtó, másik ajtó, harmadik, sorra kinyílnak és feltárul előttünk egy keretbe foglalt szép kép. Csoda. A kép lassan csúszik, miközben a mesélő hangját halljuk, majd egy újabb kép következik és egy újabb.

A japán kamishibai szó szószerinti fordítása színházi játék papírból, Magyarországon ennek elődje az úgynevezett képmutogató volt. A képek egy történetet mesélnek el, minden illusztráció a mese egy-egy elemét eleveníti fel. A képek a teljes lapot betöltik és a közönség irányában állnak. Hátoldalukon, fekete fehér apró képen jelenik meg a mesélőnek a hallgatók által látott illusztráció.

A szöveg nagy betűs, jól olvasható és a lapok mozgatására vonatkozó ajánlások dőlt betűvel jelennek meg a szöveg megfelelő részénél.

A nézőknél a lapok cseréje, mozgatása drámai hatást ér el. A könyvvel ellentétben, a kamishibai képei egymásra csúszva, egymást kiegészítve fokozatosan jelennek meg. Néha csak lassan folyamatosan, miközben a mesélő a történet szövegét mondja, máskor szakaszosan akár több alkalommal is a hátlapon jelzett vonalaknál, ilyenkor a mesélő is apró szünetet tart és mindenki izgatottan várja, vajon mit rejt a lap eltakart fele.

De előfordulhat, hogy a lap ide-oda mozgatásával fejezünk ki bizonytalanságot, fokozzuk a kíváncsiságot. Hirtelen mozgás esetén a meglepetésre helyezzük a hangsúlyt. Ez a fajta képkezelési technika dinamizmust ad az illusztrációknak, megsokszorozza őket, és mint egy rajzfilm jelenik meg előttünk a mese.

 

 

Sajátossága

A mesélők számára minden korban a legfontosabb kihívás az volt, hogy miként tudják leginkább közönségük figyelmét a történetre és az azt kísérő illusztrációkra fókuszálni. A kamishibai legfontosabb sajátossága, hogy képes a gyerekek figyelmét maximálisan fókuszálni. A mesélő szerepe ma sem más, mint évszázadokkal ezelőtt; a szórakoztatás, tanítás, közösség formálás és megtartás, gondolatébresztés, viták elindítása, közösségi értékek közvetítése, bizonyos szituációk feloldása, a világ megértése szimbólumok használatával, az irodalom és mítoszok irányába való nyitás. Hagyományosan a mesélő közönségével szembe helyezkedik el, elég közel ahhoz, hogy kérdéseire válaszolni tudjon, lássa reakcióit és megszólíthassa. Mikor mesélni kezd, alkalmazkodik közönségéhez, hogy minél jobban megértsék üzenetét. A mesélendő szöveget egy vezérmotívum mentén, szabadon improvizálva adja elő, szüneteket tartva, melyek alatt a hallgató közönség továbbgondolhatja a mese lehetséges folytatását. Ez nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy a hallgató úgy érezze a történet az övé is, és ezáltal közvetlenül érintse meg ennek üzenete. A kamishibai mesélők sem tesznek másként, mikor a képek által irányítva mesélnek. Mikor az olvasó egymaga találkozik egy képeskönyvvel, annak történetével, képeivel egyszemélyes élményben lesz része, melyet a közösségtől távol és függetlenül él meg. Ezzel szemben a kamishibai közös, kollektív élményt nyújt számára. A szöveg nélküli képek egyszerűek, messziről is jól láthatók, a szöveg rövid és lehetőséget biztosít a mesélőnek, hogy szabadon egészítse azt ki, hogy hallgatóságával kapcsolatban maradjon. A kamishibai szövege közelít a színházi szövegek struktúrájához, kevés leíró elemet tartalmaz, ez utóbbit a képre bízza.

 

 

A kamishibai, mint pedagógiai eszköz

Használata több rétű:

1, hagyományos módon egy felnőtt által előadva a gyerek közönségnek,

A mesék hallgatása, a kamishibai előadása közösség formáló erővel bír, a hallgatóság aktív figyelemmel kíséri a képekkel alátámasztott történetet, megpróbálja előre vetíteni képzeletében a történet következő elemét, a hiányzó leíró részeket pedig képzeletével egészíti ki.

2, gyerekek által készítve,

A közös kamishibai elkészítése a kollektív írásra, illusztrációk készítésére ad lehetőséget, melynek eredménye kézzelfogható, esztétikus és könnyen használható. Lehetőséget ad, hogy a gyerekek kifejezzék kreativitásukat. Megismerteti őket egy irodalmi műfaj sajátosságaival, az elbeszéléssel, ennek irodalmi és stilisztikai szabályaival (leírás, ritmika, konfliktus, …). Segít letisztázni, struktúrába rendezni gondolataikat, megragadni egy mese legfontosabb kulcs elemeit, ezért a papírszínház készítés első lépése, hogy a képeket készítik el a tanulók, és csak ezek után írják meg a hátlapon található szöveget. A kép fogja strukturálni a szöveg ritmikáját. Azok a gyerekek is örömmel vesznek részt készítésében, akik korábban kudarcként élték meg az írás, olvasás elsajátítását és iskolai nehézségeik vannak. Későbbiekben is büszkék a létrejött munkájukra.

3, gyerekek által előadva

Segítik, hogy közönség előtt fejezzék ki magukat, strukturálják mondanivalójukat, ez utóbbiban az illusztrációknak fontos szerepük van, hiszen nem teszik lehetővé, hogy a történetmesélés minden irányba „szétfolyjék”. Ezzel egy időben a hátlapon található szöveg segítséget nyújt a mesélőnek, hogy semmi fontos elem ne maradjon ki a történetéből. Segít legyőzni félelmüket, hogy társaik előtt szerepeljenek, a keret mögé bújva a félénkebbek is szívesebben fejezik ki magukat. Még az olvasás elsajátítása előtt is képesekké válnak egy történet előadására a hátlapon szereplő képek segítségével.

4, gyógypedagógiai segédeszközként

Autista, hyperaktív és szellemileg sérült gyerekeknél is figyelemreméltó eredmények érhetők el, segít, hogy a sokszor nem, vagy nem megfelelő módon működő a verbális kommunikáció egy másik csatornán keresztül kapjon támogatást, segít a figyelem fókuszálásában. Siket csoportoknál, az illusztrációk szintén támogatják a kommunikációt. A kamishibai-nak nem csak iskolákban, de könyvtárakban is helyük van, ahol segítségével egyszerű, ámde látványos előadásokat lehet szervezni gyerekcsoportoknak.

További információkat, történetéről és használatától a www.papirszinhaz.hu oldalon olvashatnak.

 

2012-02-01T08:00:41+00:00