Kedves Szülők!

A kisgyermek első közösségi élményét az óvodában éli át. Itt kell megtanulnia, hogyan játsszon, étkezzen, sétáljon, beszélgessen nap mint nap kortársaival. Hogyan szerezzen barátokat, hogyan élje meg a barátság elmúlását, újabbak alakulását. Hogyan fogadtassa el önmagát és fogadja el társait. Olyan élmények, érzelmek borítják el, melyekben bizony nehezen igazodik el.

Fontos, hogy a szülővel együtt tudja feldolgozni a napi eseményeket. Ebben segít a beszélgetés, a mesélésben való feloldódás és nagy segítség lehet a zene, a dal is. Különösen így van ez, ha anya, apa, testvérek együtt játszanak a zene, a dal lehetőségeivel. Ehhez ad segítséget ez a blog, ez a sorozat.

A magyar ember évszázadokon keresztül énekelte és táncolta ki magából búját-bánatát, fájdalmát, dalolta el örömét. Mára szinte elveszítettük e képességünket, ám egyre inkább érezzük hiányát.

Öröm látni és tapasztalni, hogy az utóbbi években megszaporodtak azok a lehetőségek, ahol szakemberek segítenek szülőknek és gyermekeknek, hogy a magyar játék- és gyermekdalok, népdalok, táncok ismét közkinccsé legyenek. Szinte minden művelődési központban, közösségi házban van már gyermekeknek szóló zenés foglalkozás.

Arra szeretnék biztatni én is minden édesanyát, hogy énekeljen sokat gyermekének. Tudniuk kell: minden kisgyermeknek a saját édesanyja hangja a legszebb a világon! S ha az anya énekel, gyermeke is énekelni fog.

Így együtt tapasztalhatják meg az ének felszabadító, feszültségoldó, jókedvre derítő hatását.

S aztán kapják ölbe gyermeküket, pörögjenek, forogjanak, táncoljanak együtt!

A közös éneklés és tánc olyan katartikus élményt nyújt, mely mással össze nem hasonlítható. Olvassák csak el újra a címet – mindannyian meg fognak érintődni.

Kívánok hozzá bátorságot, jókedvet és sok örömöt!

Gelencsérné Tamási Márta
zeneterapeuta