A farsang a karácsonyi ünnepkör végén, vízkeresztkor (január 6.) indul és a húsvéti ünnepkor kezdetéig, hamvazószerdáig (változó időpont) tart. A kereszténység előtti időkből származó farsangot az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották, azonban a reformáció-ellenreformáció szellemi légköre sem volt elegendő a hagyomány felszámolásához. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A farsang azon kevés népszokásaink egyike, amely életben maradt a múlt században és életképesnek bizonyul a 21. század kezdetén is.

A farsang lényege

A középkori Magyarországon a farsangot nemesi, polgári és népi kultúrában egyaránt megünnepelték: míg a királyi udvarban karneválokat tartottak, addig a városokban és a falvakban fásángot. A magyar nyelvbe – szemben a legtöbb európai nyelvvel – a farsang szó nyert létjogosultságot a karnevál helyett. A német eredetű fasching szóból származó kifejezés jelentése húshagyókedd, ami az ünnep végére, a húsvétot megelőző böjt kezdetére utal. (A karnevál jelentése valószínűleg ugyanez: cardo és vale fordítása „hús, Isten hozzád!”)

Farsang idején is szabad a tánc, a bálok szervezése és a házasságkötés, tulajdonképpen a húsvétot megelőző negyven napos böjt előtti féktelen mulatozás időszaka. A szokásjogon alapuló merev szabályok pár hétre megszűnnek létezni, a világ kifordul önmagából. Tetőpontját a hamvazószerdát megelőző héten éri el, az utolsó napok jelentőségét bizonyítja, hogy minden egyes napnak külön elnevezése alakult ki a magyar nyelvben. A párválasztás mellett a farsang lényege a szabályok felrúgása és kigúnyolása, amelyet jól példáz a következmény nélküli bolondázás az álarc névtelensége mögött vagy a nemi szerepek felrúgása asszonyfarsangkor.

Fontosabb népszokások

Asszonyfarsang: rendszerint a farsang utolsó szakászában csak az asszonyok részvételével tartott farsang. Az év egyetlen napján a nők felszabadultabban mulathattak.

Farsangi dramatikus játékok: jelmezekkel, maszkokkal előadott „szerepjátékok”, felvonulások. Legtipikusabb jelmezek: ördög, koldus, török, kereskedő, cigányasszony, állatmaszk- és jelmez valamint fiúk-lányok/férfiak-asszonyok ruhacseréje. Legjellemzőbb játék: lakodalom és kivégzés humoros előadása, valamint Konc király és Cibere vajda. Leghíresebb felvonulás: mohácsi busójárás.

Farsangi ételek: kiadós húsételek, kocsonya, disznóhús, cibereleves, káposzta, farsangi fánk. A megmaradt ételt kiszárították és az állatok ételébe szórták.

A farsangi fánk receptje

Hozzávalók 4 személyre: 5 dkg vaj, 15 dkg liszt, 5 dkg cukor, 4 tojás, 1 citrom reszelt héja, só, porcukor, olaj.

• Elkészítése: A vajat egy csipet sóval és a lereszelt citromhéjjal egy edénybe tesszük, felöntjük 7,5 dl vízzel, és összeforraljuk. A tűzről levéve hozzáadjuk a lisztet, simára dolgozzuk, majd visszatesszük a tűzre ée folytonos keverés mellett addig főzzük, amíg el nem válik a tészta az edény falától. Ekkor levesszük a tűzről és hozzáadjuk a cukrot. Egy serpenyőben felhevítjük az olajat, és kanállal beleszaggatjuk a tésztát. Aranypirosra sütjük mindkét oldalát, majd szűrőkanállal kivesszük, szalvétával kibélelt tálba, tálcára tesszük, hogy a felesleges olajat felszívja. Még melegen meghintjük porcukorral, és azonnal kínáljuk!

Forrás: Internet

.