Régen a karácsonyt megelőző szentestén, amikor az esthajnalcsillag már feljött, került sor a karácsonyi vacsora elfogyasztására. Ezt sok ház udvarában a gazda puskalövése előzte meg a gonosz lélek elriasztására. A gazdasszony mindent előre kikészített az asztalra, mert a vacsorát végig felállás nélkül kellett elfogyasztani. Imádkoztak, majd első fogásként mézbe mártott fokhagymát, diót ettek, hogy elűzzék a gonoszt. A karácsonyi asztal elképzelhetetlen hal, beigli, valamint alma és dió nélkül. A kerek alma a család összetartásának jelképe. Vacsora után a gazdasszony kezébe vett egy szép, piros almát, és annyi szeletre vágta, ahányan az asztalnál ültek, mondván: amilyen kerek az alma, olyan kerek, összetartó legyen a család a következő esztendőben. A diót feltörve megtudták, egészségesek lesznek-e a jövő évben.

Karácsony szentestéjén népszokásaink közül főként a betlehemezés emlékezik meg Jézus születéséről. Összefoglalóan nevezik betlehemezésnek a szálláskeresést és a pásztorok köszöntését. A játék fő kelléke a kis templom alakú ládika a benne berendezett jelenettel. Ezt a kis templomot  veszik körül az élő szereplők: angyalok, pásztorok, hogy eljátsszák a kisded meglátogatását és köszöntését.

Következő cikkünkben bemutatjuk, hogyan lehet otthon betlehemet készíteni különböző alapanyagokból.

Forrás: Makoldi Sándorné: Betlehemes Játék, Cser Kiadó

.