Kislányom mindenben első szeretne lenni, például elsőnek beszállni a kádba, elsőnek kiszállni, elsőnek felöltözni..., megelőzve ezzel kisöccsét. Hogyan lehet ezt a helyzetet jól kezelni?
Mit tegyünk, ha az elsőszülött gyerek mindenben első szeretne lenni?
(6 hozzászólás) (2 hozzászóló)-
1 éve íródott #
-
Köszönöm a bizalmat.
Előre bocsátom, hogy nincs recept, sőt, igazán jó és rossz megoldás sincs, bár azért nyilván léteznek elfogadható és elfogadhatatlan megoldások.
Ezzel a kis filozófiai eszmefuttatással - máris belevágva a válaszba - azt szeretném kifejezni, hogy a kérdésében benne van a válasz: Ön azt kérdezte, hogy mit tegyen annak érdekében hogy NE így legyen, hogy a kislánya mindenben az első akar lenni. Tehát ehhez vár segítséget. Én pedig azt mondom, hogy lehet így is, és nem is, azaz valóban: legyen egy csomó minden, amiben lehet első, és legyenek más cselekedetek, amelyekben viszont legyen ő a második. Tehát elkezdenék egy "szerződést" kötni a kislányával, hogy pl.: vegyük végig napot: ebben te leszel az első, ebben viszont nem mert...és akkor indokolni kéne. pl. mert a kistestvéred nem hagyható egyedül a kádban, mert pici, te viszont tudsz várni, mert nagy vagy, és játszol a kádban egyedül, amíg én felöltöztetem az öcsédet. Ez persze csak egy példa volt. Ezt a megbeszélést általában is érdemes megtenni, de naponta is egyelőre még, és esetenként, helyzetenként pedig megismételni. Fontos, hogy a bizalom legyen az alap, tehát nem azért beszéljük meg, hogy ne lehess te az első kislányom, hanem azért, hogy nézzük meg: mikor lehetsz te.
Persze az az igazság, hogy ennél mélyebb tanácsot csak akkor tudnék adni, ha tudnám azt, hogy mi az oka mindennek. Feltehetően féltékeny a kislánya a kisfiára. Ezért az egész helyzetre is gondolva: az lenne a javaslatom, hogy nézze meg, mit lehetne tenni globálisan is azért, hogy ne legyen féltékeny. Amennyiben az előző javaslatomhoz további beszélgetésre van szüksége, kérem írjon ismét, és akkor is, ha ez utóbbihoz lennének kérdései, vagy megbeszélnivalója.
Üdvözlettel: Bakonyi Anna
1 éve íródott # -
Kedves Anna!
Köszönöm a tanácsait. Ki fogom próbálni az Ön által javasolt módszert. Egyébként túlzott féltékenység szerintem nincsen a gyerekek között, csak 'egészséges', normális szintű, nagyon jó testvérek, csak a kislányomban nagyon benne van az, hogy ő a nagyobb, ő született először. Remélem az Ön által javasolt módszer enyhíteni fogja ezt az állandó versengést. Mindenképpen szeretnék beszámolni majd a fejleményekről.1 éve íródott # -
Ha jó testvérek, akkor menni fog.
Amikor azt írtam, hogy nincs recept, akkor arra is utaltam, hogy amit írtam, az egy szemlélet is, nem csak módszer, tehát bátran alakítsa saját személyisége, érzései szerint....
Várom a beszámolót majd.
Üdvözlettel: Bakonyi Anna1 éve íródott # -
Kedves Anna!
Kipróbáltuk otthon az Ön által javasolt "szerződéses" módszert, sokat javult a helyzet, van olyan is már, hogy kislányom magától ajánlja fel, hogy most kisöccse legyen az első.
Az egész család nevében köszönjük a praktikus tanácsokat! Üdvözlettel, Andrea1 éve íródott # -
Kedves Andrea!
Nagyon örülök!És magukra legyenek büszkék, mert jól értették a gondolatokat, megfelelő módon tudták közvetíteni, hiszen egyetlen tanács sem ér semmit, csak akkor, ha azt személyre szabva adaptálják, Önök ezt tették.
Azt hiszem általánosan is igaz, ha dolgok "ki vannak beszélve".
Üdvözlöm - ismeretlenül is - a családot, Anna
1 éve íródott #

