Emi és a beöltözés

Két kislányom között majdnem hajszál pontosan két év a korkülönbség, és alkatilag is nagyon hasonlóak. (Kivétel a lábuk, mert Eminek egy számmal kisebb csak a lába, mint Jázminé.)

Én és lányaim :)Így  Emília mindig egy nagy rakás ruhát örököl testvérétől, Jázmintól, amikben tökéletesen lehet játszani otthon és az oviban is. Mivel mindketten lányok, ez valószínű még sokáig így lesz. Igazából ezért Eminek csak akkor veszek ruhát, ha látok valami “nagyon Emiset” vagy ha valamilyen ünnep közeleg.
Ez a praktikus része a dolognak, de ott van a második gyermek érzékeny kis lelkének kérdése is. Mindig gondban vagyok ha egy új évszak közeledtével elindulok Jázminnak új ruhákat venni, mert Eminek általában ilyenkor nem veszek semmit. Már hazafelé menet azon töröm a fejem, hogyan essünk túl a “Jázmin sok ruhát kapott, mert mindent kinőtt” mondaton.
Emi nagyon édes, sokszor egy hajpánttal vagy harisnyával simán le lehet szerelni, nekem mégis rossz érzésem van ilyenkor. Minden trükköt bevetek, hogy pozitívan állítsam be Emi előtt ezt a dolgot. Például így; „Milyen jó neked, mert egyszer a Jázi összes ruhája  a tiéd lesz, bezzeg ő sosem fogja hordani a te szoknyádat!” Mégsem ennek örül legjobban a kiscsibém, hanem annak, hogy ő  Jázmin “karácsonyi” ruháját is felveheti az oviban játszani. Ezért minden nap lehet királylány! A pörgős hosszú ruhához egyik nap az óvónénije még koronát is készített papírból. A benti cipőt is lecseréltük szandira. Jázmin pedig vigyázhat az új ruháira, hogy szépek maradjanak „Emília királylánynak”.

2010-10-27T23:49:27+00:00