Kövessen minket Facebook-on is!

A gyermekkori szájápolás fontossága

írta: seresv    

?

hozzászólás

2011.05.03.

A gyermekek és tizenévesek egészséges maradandó fogainak megalapozása az élet első éveiben történik. Számos tanulmány mutatott rá az első két életévben követett helytelen diéta, helytelen táplálkozási szokások és a nem megfelelő fogmosási gyakorlat összefüggésére a gyermekek fogainak romlásával. A tejfogak szuvasodása fokozza az új, maradandó fogban kialakuló szuvasodás kockázatát!

Alapvető fontosságú, ezért az erős és egészséges fogak fejlődéséhez a megfelelő szájápolási gyakorlat korai életkorban történő kialakítása.  Az állandó viselkedési mintaként szolgáló szülők kulcsfontosságú szerepet játszanak a napi rutin kialakításában és a szájhigiénia fontosságának megértetésében. A fogmosást állandó szokásként és a napi tisztálkodási eljárások elengedhetetlen részeként kell feltüntetni. A gyermekek nagyon fogékonyak az olyan szociális ösztönzésekre, mint a dicséret és a szeretet, és leginkább a szüleik utánzásával tanulnak.

A testi és szellemi fejlődés kihatással van a gyermekek szájápolására
A megfelelő fogmosási eljárás megtanítása a gyermekeknek nem mindig könnyű feladat, mert a gyermek kezdeti motoros és intellektuális képességei korlátozzák a helyes szájápolásnak mind a megértését, mind pedig végrehajtását.  Ezért fontos a szülőknek megérteniük, hogy gyermekük testi és szellemi fejlettsége hogyan befolyásolja a szájápolást, hogy segítő szerepüket ennek megfelelően láthassák el.

A fogak fiziológiai fejlődése

Életünk első két évében mintegy 20 tejfogunk (vagy átmeneti fogunk) nő ki, a körülbelül 6 hónapos korban megjelenő első foggal kezdődően.  6 éves életkor körül nőnek ki az első maradandó fogak és a második fogzás körülbelül 8 éves korra fejeződik be.

A tejfogzás jelentősége

A tejfogak körülbelül a gyermekek hat hónapos korában jelennek meg, és körülbelül két és fél éves korra fejeződik be a tejfogazat kialakulása.  A tejfogak zománca kevesebb ásványi anyagot tartalmaz, mint a maradandó fogaké, ezért különösen veszélyezteti azokat a szuvasodás. A tejfogak mind a rágás, mind pedig a beszédtanulás elengedhetetlen eszközei. Segítik az élelem apró darabokra történő felaprítását, ezáltal biztosítva annak hatékony megemésztését. A hiánytalan fogsor a helyes kiejtés megtanulásának elengedhetetlen feltétele. A tejfogak létfontosságú szerepet játszanak a maradandó fogak megfelelő sorban és térközökkel történő pozícionálásában is, következésképp helyes ápolásuk és megóvásuk a természetes kihullásig alapvető jelentőséggel bír. A megfelelő fogápolási gyakorlat kialakítása a korai életkorban megalapozza az egészséges és erős maradandó fogak kifejlődését. A helyes szájhigiénia mellett az étrend is kulcsszerepet játszik a fogak egészségének megőrzésében. E tekintetben nem csupán a cukor mennyisége bír jelentőséggel, hanem a fogyasztás gyakorisága is. Amennyire csak lehetséges, a gyermekeknek nem szabad megengedni, hogy bármilyen édeset egyenek vagy igyanak a főétkezések között, illetve – különösképpen – este vagy éjszaka.

Az új, állandó fogak

Habár a maradandó fogak részben már a 0–3 éves gyerekeknél kialakulnak, kinövésük csak későbbi életkorban (kb. 6 éves kortól) kezdődik, amikor 32 állandó fog (16 az alsó, és 16 a felső állkapocsban) váltja fel a 20 tejfogat. Ez alatt az idő alatt kerül sor a tejfogak gyökerének felszívódására és a korona kihullására.

Az első állandó fogak kinövésével (kb. 6 éves kortól) a szájban vegyesen fordulnak elő tejfogak és maradandó fogak, ami megnöveli a gyermekeknél a szuvasodás kockázatát. Gyakran sem a gyermek, sem a szülő nem észleli ennek az első állandó fognak a megjelenését, mivel az utolsó tejőrlő mögött helyezkedik el, és nem valamelyik tejfog helyébe lép. Habár a zománca a kinövéskor már teljesen kialakult, a felülete porózus és nem kellően elmeszesedett. Ezt követően másodlagos meszesedés (utóérés) következik be, amelynek során a szájüregből ionok épülnek be a hidroxiapatitba és növelik a fogzománc szuvasodással szembeni ellenállását. Ezen túlmenően bármely szuvas tejfog baktériumtenyészetet képez, amely baktériumok könnyen megtámadhatják az új, maradó fog kialakulatlan zománcrétegét.  A kibújáskor az új állandó fog rágófelületei alacsonyabb szinten vannak a tejfogakénál. A fogmosás nehezebb, mint korábban, tekintettel a meglazult tejfogak, a foghiányok és az újonnan kibújó maradandó fogak együttes előfordulására.  Egyidejűleg az állkapocs is jelentősen növekszik, hogy helyet biztosítson a több fognak. Az állandó fogak növekvő számával a szűkülő fogközi rések tisztítása egyre fontosabbá válik.

Változó motoros képességek

Ahogyan a gyermekek nőnek, kognitív és motoros képességeik gyorsan fejlődnek. A 4-6 hónapos csecsemők már képesek a tárgyakat megfogni, anélkül azonban, hogy koordinált módon tudnák azokat mozgatni. Kb. 12 hónapos korban a gyermekek már képesek egy fogkefét marokra fogni, de még nem tudják azt használni. Amikor a gyermekek elérik a 3 éves életkort, motoros képességeik már lehetővé teszik számukra, hogy a rágófelületeket a fogkefével dörzsöljék, a külső és belső fogfelületeket kivéve. Általában már egyedül szeretnék a fogaikat mosni, és 6 éves korukig egyre inkább kísérleteznek a különféle fogkefetartási technikákkal (pl. hüvelykujjas fogás, csíptetőfogás). 6 éves koruktól kezdve – kognitív/ motoros képességeik alapján – a gyermekek képesek a korosztályuknak megfelelő fogmosási technikákat alkalmazni. Azonban a fogváltás speciális anatómiai körülményei miatt elengedhetetlen, hogy a szülők gyermekeik segítségére legyenek a napi fogmosási feladatok végrehajtásánál.  Körülbelül 12 éves korukra a gyermekek (motoros és szellemi képességeiket tekintve) kellő érettséget érnek el ahhoz, hogy egyedül mossák fogaikat.

Értelmi fejlődés

A gyermekek szellemi fejlődésének szakaszai a csecsemőkor (0-2 év), gyermekkor (2-6 év) és a kisiskoláskor (6-12 év). E szakaszok során a szülők szerepe is változik, miközben a rutin egyre fontosabbá válik. Változnak ugyanakkor a motiváció céljára használható karakterek és színek iránti preferenciáik is.

Csecsemőkorban a gyermekek érzékeik és alapvető motoros cselekedeteik útján fedezik fel a világot. Az időszak egyik szakasza az orális fázis, amikor az érzelmileg fontos szervüket, a szájukat használják a világ felfedezésére. Kóstolás, harapás és nyalogatás útján fontos információkat szereznek környezetükről. A csecsemők erős késztetést éreznek új, izgalmas helyzetek megélésére.  Fontos szerepet játszanak az ismétlődő tevékenységek, mint a biztonság elemei. Korai gyermekkorban (2-3 éves kor) a gyermekek erős ösztönzést éreznek új helyzetek megélése által határaik felderítésére. Jellemző módon számos tevékenységet ismételnek, ami fontos a gyermekek motoros képességeinek erősítésében. A késői gyermekkort (3-5 év) a valóság és fantázia közötti szellemi ingadozás jellemzi, és a gyermek igyekszik elhatárolódni a „bébiség” állapotától.  Egyre inkább használják a szimbólumokat, amelyek közül a nyelv a legfontosabb. Amikor a gyermek belép a kisiskoláskorba (6+), logikai képességei fejlődnek. A gyermekeket elbűvölik az egzakt ábrák és számok. Szociális értelemben az iskoláskorú gyermekek élénken érdeklődnek a felnőtt világ iránt, és szeretnek felnőttekkel időzni, de kortársaikkal is szívesen vannak.

A szülők változó szerepe

A szülők kulcsszerepet játszanak abban, hogy életük első éveiben segítsék gyermekeiket a megfelelő szájápolási gyakorlat kialakításában.  A szülőknek irányítaniuk és felügyelniük kell a fogmosást körülbelül a gyermek életének első 12 évében, amíg annak motoros és mentális működése lehetővé nem teszi a megfelelő fogmosási technikák rutinszerű alkalmazását.

Miután a gyermek életének első két évében a szülőnek kell gyermekének fogait mosnia, körülbelül 3 éves kortól – amikor a gyermek már maga szeretnék a fogát mosni – játékos motivációs technikákkal kell a gyermeket ösztönöznie az önálló fogmosásra. Minden alkalommal, amikor a gyermek végzett a fogmosással, a szülőnek a nehezen tisztítható részeket még egyszer át kell kefélnie.  Körülbelül 6 éves kor körül a gyermekek már képesek a megfelelő fogmosási technikát alkalmazni.  Ebben a szakaszban a szülőknek továbbra is felügyelniük kell a gyermek rendszeres fogmosását.

A fogváltás speciális anatómiai körülményei miatt elengedhetetlen, hogy a szülő segítse a gyermekét a napi fogmosás során, egészen a második nagyőrlő kinövéséig (kb. 12 éves korban).

Ajánlott fogkrém

Amint az első tejfogak megjelennek a szájüregben, a szülőknek el kell kezdeniük a gyermek fogainak mosását. A kisgyermekek hajlamosak jelentős mennyiségű fogkrémet lenyelni, ezért ki vannak téve a fl uorózis kockázatának. A fl uorózis veszélye miatt az 5-7 év alatti gyermekek számára készült fogkrém fl uoridtartalmát a legtöbb európai országban csökkentették (250–750 ppm-re). Az új, maradandó fogak kinövésétől kezdve azonban a gyermekeknek át kell térniük az alacsony fl uoridtartalmú gyermekfogkrémről a magasabb fl uoridtartalmú (1000–1500 ppm) fogkrémekre. Ez biztosítja az új, állandó fogaik számára a legjobb szuvasodás elleni védelmet.

Fogmosási technikák

A tejfogakat a szülőknek kell naponta egyszer fogkefével mosniuk az első fog megjelenésétől kezdve. Kétéves kortól kezdve a fogakat naponta kétszer kell mosni, borsónyi mennyiségű fogkrémmel.  Miután elsőként a gyermek a fogát megmosta, a szülőnek kell a fogakat alaposan átkefélniük.  6 éves kortól kezdve a gyermekek már képesek naponta kétszer önállóan fogat mosni, azonban a szülőknek továbbra is felügyelniük kell a fogmosást, és 12 éves korig utána kell kefélniük.

Fontos, hogy a fogkefét le kell cserélni, amint annak sörtéi szétállnak, vagy szögben kihajlanak, mivel ebben az állapotban felsérthetik az ínyszövetet. Tekintve, hogy az egészen kis gyermekek gyakran ráharapnak a fogkefére, az ő fogkeféjüket hathetente cserélni kell.

A MOI módszer (Masticatory-Outer-Inner –rágó-, külső- belsőfelület tisztítási módszer):

A MOI módszer a gyermek korának és képességeinek megfelelő, szabályozott és szisztematikus fogkefemozgatásokat foglal magában. A megfelelő gyermekfogkefével (pl. az elmex® gyermekfogkefe-család) és fogkrémmel (pl. az elmex® gyermekfogkrém és az elmex® fogkrém) alkalmazva a MOI módszer segít a fogmosást a napi tisztálkodási rutin részévé tenni. A fogászati szakemberek azt tanácsolják a szülőknek, hogy a MOI fogmosási módszert lépésről lépésre tanítsák meg gyermekeiknek.

A cikk a Heim Pál Gyermekkórház és a Madarász u. gyermekkórház gyógyászati havilapjában, a GyógyHírek című kiadványban jelent meg.

Hozzászólások

Még nem érkezett hozzászólás. Legyen a tiéd az első!

Név

E-mail

Saját képhez regisztrálj a gravatar-on, és használd azt az e-mail címet