Bolygóközi Ízutazás

Fotó: Jaksa Tímea

A blog egy webnapló. Ami szabályos időközönként bővül újabb és újabb bejegyzésekkel. Akár az a napló, amit a fiókunk mélyén rejtegetünk. Csak
a blog nyilvános bármely internetfelhasználó számára, akárcsak egy weblap. Épp ezért a témája is szerteágazó lehet, nem csak személyes, hanem tematikus is. Amiről most beszélgetünk, az egy gasztroblog. Olyan, mint a nagymamám salátára szakadt, féltve őrizgetett szakácskönyve. Csak a weben. Az Ízbolygó Ugrai-Nagy Tünde blogja, az egyik legnépszerűbb hazai gasztroblog.

Hogyan jutott eszedbe blogot írni?

2007-ben kezdtem el írni, a kislányom, Dalma másfél éves volt, ekkor még nagyon kevés blog létezett. Mivel sokat főztem, és elég nagy vendégjárás volt nálunk, úgy gondoltam, én is indítanék egy ilyet, főleg azért, hogy vissza tudjam követni, kinek mit főztem, és egy helyen legyenek a receptek. A vendégek jöttek, ettek, ízlett: küldjem el a receptet… Így kezdődött.

A főzés a hobbid?

Amikor a férjemmel megismerkedtem, nagyon sokat jártunk étterembe, ami egy idő után sablonos lett. Ez idő tájt kezdtem el otthon főzni. Így indult az egész. Végigjártam az utat: Horváth Ilona, Lajos Mari, Stahl Judit és persze a külföldi gasztro magazinok. Nem volt jellemző, hogy ismétlődnének a receptek, nem nagyon főzöm kétszer ugyanazt. A blog egy webnapló. Ami szabályos időközönként bővül újabb és újabb bejegyzésekkel. Akár az a napló, amit a fiókunk mélyén rejtegetünk. Csak a blog nyilvános, bármely Internetfelhasználó számára, akárcsak egy weblap. Épp ezért a témája is szerteágazó lehet, nem csak személyes, hanem tematikus is. Amiről most beszélgetünk, az egy gasztroblog. Olyan, mint a nagymamám salátára szakadt, féltve őrizgetett szakácskönyve. Csak a weben.

Az Ízbolygó Ugrai-Nagy Tünde blogja, az egyik legnépszerűbb hazai gasztroblog. Honnan meríted a receptjeidet?

A napokat átszövi a gasztronómia: étlapot tervezek, főzök, magazinnak ételt fotózok, etetem a gyereket, újságokat, blogokat nézek, olvasok. Egy idő után nem kell recept, lehet kreatívkodni, és lassan kialakul a saját stílusod. Vannak olyan ételek, amikre rááll a kezem, amiket mindig szívesen készítek. Már szinte soha nem főzök kész receptből.

A kicsik egészséges táplálásának elszánt követe vagy…

Mikor Dalmi kicsi volt, azzal szembesültem, hogy az anyukák jó része üveges ételeket ad a gyermekének. Jómagam mindig főztem a kislányomnak, fel sem merült, hogy konzerves dolgokat adjak neki. Ez nem egyértelmű a hazai háztartások zömében. Az emberek nagyon megvezethetők a reklámok által. Az étkezési kultúra nem feltétlenül része a kultúrának, vagy nagyon kevés helyen. Ez is dübörgött bennem, aztán amikor a kislányomnak óvodát kerestem, megdöbbentő dolgokat tapasztaltam az étkezés tekintetében. Olyan ovit kerestem, ahol helyben főznek. Ilyet szinte egyáltalán nem is találtam. A sok pozitív gondolatra aztán bejött a megoldás, így hoztunk létre egy magánóvodát. Időközben „Golden blogos” lett az Ízbolygó, holott még egy éves sem volt. Én nem vagyok óvónő, közgazdász vagyok, de vannak elképzeléseim, hogy milyen lenne egy jó óvoda. A saját gyerekkoromhoz nyúltam vissza, ahol az óvónők rengeteget foglalkoztak, énekeltek, játszottak velünk. Olyan óvodát szerettem volna, ahol mindenkire jut figyelem, szeretet, foglalkozás. Játék, mozgás, táplálkozás, öröm. Ez a filozófiánk. És persze mi helyben főzünk! Mindez a természetes törődés meg is látszik minden gyermekünkön.

Milyen elveket követsz a táplálkozásban?

Ma a korszerű táplálkozás arról szól, hogy frisset, és szezonálist együnk, minél természetesebb forrásból. Ne használjunk késztermékeket. És persze legyünk változatosak, színesek. Egy étel minél élénkebb színű, a kicsik annál jobban szeretik. A mi óvodánkban a céklafőzelék is menő. Csak tudni kell elkészíteni. És a legfontosabb persze az, aki az asztalra teszi. Az étel lehet jó, és jól is nézhet ki, de kell valaki, aki ott van, aki úgy tudja kínálni, hogy meg is egyék. Nálunk ezt sikerült jól megoldani.

Milyen trükköket kell bevetni ahhoz, hogy egy óvodás színesen akarjon táplálkozni?

Páratlan ízkombinációk, apró trükkök – talán ez a titok. Nálunk például a tökfőzelék kicsit citromos. Így egész más az íze. A cukkinis tökfőzelék apró répakockákkal: csak úgy falják az óvodások. Nincsenek mély olajban, zsírban sült dolgok. A fasírtot szilikonos muffinsütőben sütjük, kerül be le zöldség, cukkini, répa vagy gomba apróra vágva. Ez lazítja, és sokkal finomabbá teszi. A főzelékeket mindig önmagukkal sűrítjük vagy burgonyával. A brokkolit halpuffancsba rejtjük. Nyers hal, kis hús, párolt zöldségek, összenyomva, zsemlemorzsába forgatva, kisütve a sütőben. A töltött tésztákban bármilyen „nemszeretem”zöldséget el lehet bújtatni. Mint a kelkáposztás pite. És minden héten egyszer zabkása kerül az asztalra. Zabpelyhet, finomra daráltat, száraz serpenyőben megillatosítunk, kevergetve melengetjük. Vízzel felöntve megduzzad, majd tovább kevergetve kása állagúra hígítjuk, végén kis tejet adunk hozzá. Reszelt almával, pirított dióval, aszalványokkal dúsítva, kis tálakban adagolva mindig népszerű.

Minden gyerek szereti a zöldségeket?

Van, hogy idő kell hozzá, de mindenkihez van egy út. A gyerekek alapjában kíváncsiak, kísérletezőek. Csak ne okozzunk nekik csalódást. A zöldségeket sütőben sütve, kis olajjal egész más ízhatást érünk el. Sokkal édesebb és zamatosabb ízeket. A csicsóka, karfiol, édeskömény, répa, összeforgatva olajjal, benn a sütőben felségesre sül. Ki kell tapasztalni, melyik az a zöldség, amit szívesen fogyasztanak. Az mindig legyen a kínálatban. És persze van, amitől egyértelműen elzárkóznak. Azt hiszem, ha mereven lezár a gyermek valamivel szemben, annak oka van. Nem szabad erőltetni. Kreatívnak lenni, és nem feladni! Ezt javaslom az anyukáknak.

A most megjelent könyved is a kis manók ihlették?

Az óvodánkban összeállítottam egy gasztrovi programot, ami több lábon áll. Egyik része egy olyan foglalkozás, ahol sütünk, főzünk, fűszerekről beszélgetünk, saját pici kertecskénkben ültetünk… ez a Manókonyha foglalkozás.Közben pedig ismereteket sajátítanak el, fejlődik a finommotorika, szárnyal a fantázia. A könyv címe is ez lett: Manókonyha. Tele színes, izgalmas ételekkel, szép fotókkal illusztrálva. Mert a szemet és a lelket is táplálni kell.

 

Néhány ünnepi ízelítő a Manókonyha receptjei közül.

Mézeskalács

Hozzávalók 40 darabhoz:

  • 34 dkg liszt + liszt a deszka lisztezéséhez
  • 12 dkg vaj
  • 20 dkg méz
  • 2 tojássárgája
  • 1 teáskanál szódabikarbóna
  • csipet só
  • 2 teáskanál őrölt, fahéj-szerecsendió-szegfűszeg keveréke vagy mézeskalács fűszerkeverék

1. Az alapanyagokat mérleggel kimérjük egy nagy tálba. A tojásokat szétválasztjuk, a sárgáját is hozzáadjuk.
2. Az összetevőket alaposan összedolgozzuk, kézzel gyúrjuk, míg összeáll tésztává, majd fóliába tekerjük, és egy egész
éjszakára hűtőbe tesszük.
3. Másnap kicsomagoljuk a fóliából, és alaposan lisztezett deszkán fél cm vastagra nyújtjuk.
4. A kívánt karácsonyi formával kiszaggatjuk, majd sütőpapírral bélelt sütőlemezre helyezzük őket úgy, hogy legyen közöttük bőven hely, mert sülés közben nőni fognak.
5. 180˚C fokon 12–15 perc alatt világosbarnára sütjük.
6. Ha kihűltek, saját magunk által kevert mázakkal, ízlés szerint díszítjük.

Gesztenyés szaloncukor házilag

Hozzávalók 50 darabhoz:

  • 25 dkg gesztenyemassza
  • 3 evőkanál holland kakaópor
  • 1 evőkanál sárgabaracklekvár
  • 2 evőkanál méz
  • 1 teáskanál ôrölt fahéj
  • 20 dkg étcsokoládé

1. A gesztenyemasszát, a kakaóport, a lekvárt, a mézet és az őrölt fahéjat alaposan összekeverjük, majd 1 cm átmérőjű kígyókat készítünk belőle. Késsel 3-3,5 cm hosszú darabokat vágunk belőle.
2. Az étcsokoládét darabokra törjük, gőz felett felolvasztjuk, ebbe mártjuk a darabokat.
3. Sütőpapírral bélelt tányérra ültetjük őket, majd hűtőbe tesszük minimum 2 órára. Egyenként szép papírba csomagoljuk őket.

 

A cikk a Biotrend Magazin decemberi számában jelent meg.

Tags: , , , , ,


Fel a tetejére ↑

Közelgő események / programok

Naptár megtekintése