A mese erejével

Interjúnk Kerekes Valéria meséléskutatóval, aki a  március 1-én, kedden induló ’Mesélj! Játssz! Alkoss!’ szakértői blogunk egyik szerzője. Az elkövetkező két év során négy nagyobb témakör mentén (mese, játék, zene, bábozás-kézművesség) az óvodapedagógusok és a szülők kéthetes rendszerességgel kapnak olyan „foglalkozásterveket”, melyek egy-egy adott témához kapcsolódnak. A nyári szünetig Kerekes Valival blogolhatnak, a központi elem: a mese és a játék (ezen belül is a drámajáték), illetve e két dolog összekötése.


Hogyan kerültél kapcsolatba a Gondolkodj Egészségesen! Programmal?


Kerekes Valéria


Egy esős novemberi napon ültem a villamoson, amikor felhívott Bácskai Márti a Gondolkodj Egészségesen! Program megálmodója és vezetője. Arra kért, hogy meséljek a meséről, a mesélésről a Gondolkodj Egészségesen! Nap keretén belül. Gondolkodás nélkül igent mondtam, mivel már az első beszélgetés alatt kiderült számomra, hogy ugyanazt gondoljuk az óvodáskorú gyermekekkel kapcsolatos lelki-és testi „teendőkkel” kapcsolatosan.

Mi az a téma, vagy elem a GE! Programból, amit tudsz használni a saját életedben, vagy amely különösen közel áll Hozzád?

Édesanyaként minden témakörben találok olyan elemet, amit a magam és családom mindennapi életében hasznosítani tudok a gyermekbiztonságtól a táplálkozásig.




Mi az, amit leginkább szeretsz a munkádban?

Szinte minden nap arról olvasok, beszélek, beszélgetek, mesélek, ami a legjobban érdekel. Lassan egy évtizede tanítom az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán (többek között) a következő tantárgyakat: A mese, mint terápiás lehetőség gyermekkorban és  A kisgyermekkor pedagógiája. A szemináriumok elnevezésének hallatán talán tárgytalanná válik a kérdés. A mese-és mesélés kutatás életem része, soha nem gondoltam rá úgy, mint munkára.

Miért éppen a mesék…?

A mese maga az élet – történetekbe foglalva. Minden mese egy-egy élethelyzetet rejt magában. Az egyetlen olyan eszköz a szülő-gyermek, illetve pedagógus-gyermek közötti kapcsolatban, amely a legnagyobb intimitást adhatja mindkét fél számára. A fantázia megmozgatása, állandó ébrentartása egy gyermek és egy felnőtt életében is létszükséglet.

Milyen mesét válasszunk? Mit tartasz fontosnak meseválasztáskor?

A meseválasztásnak többféle kritériuma lehet. Az egyik a gyermek életkora. Amíg az egy-két éves gyerekeket inkább a saját magáról szóló mesék, illetve az állatokról szóló történetek érdeklik, a középső csoportos óvodásokat már a tündérmesék világa izgatja, az iskolába lépéssel pedig a novellamesék (a valós színtéren játszódó történetek, amelyekben a hős saját szellemi erejét használja különböző feladatok megoldásában) lesznek a mérvadóak.

Meseválasztáskor fontosnak vélem, hogy csak olyan mesét mondjunk, olvassunk saját vagy más gyermekeknek, amely hozzánk is közel áll, vagyis érzelmileg kialakult valamiféle viszonyunk az adott történettel. Nincs rosszabb és „veszélyesebb” annál, mikor elkezdünk egy mesét és a közepén rájövünk, hogy ez borzasztó és a sarokba dobjuk a könyvet. Ha valamit elkezdtünk, azt be is kell fejeznünk. A mese üzenet tőlünk annak, aki hallgatja. Ismernünk kell ahhoz, hogy a benne rejlő titkot igazán át tudjuk adni.


Köszönjük a beszélgetést!

2011-02-25T11:22:35+00:00